A tyúkok az ókor óta bizonyos kultúrákban szent állatnak számítottak vagy még továbbra is azok, és mélyen beágyazódnak a hitrendszerekbe, így a keresztény vallásban is megjelenik a tyúk vagy kakas alakja.

Ennek egyik legismertebb megjelenése, amikor Jézus megjövendöli Péter árulását:

Míg Péter kint ült az udvaron, kiment a főpap egyik szolgálója. Meglátta Pétert, amint melegedett, szemügyre vette és megszólította: „Te is a názáreti Jézussal voltál.” De ő tagadta: „Nem tudom, nem is értem, mit beszélsz.” Ezzel kiment az előcsarnokba, s akkor megszólalt a kakas. A szolgáló észrevette, s újra mondta az ott állóknak: „Ez is közülük való.” Ő megint tagadta. Nem sokkal ezután, akik mellette álltak, szintén állították: „Valóban közéjük tartozol, hiszen galileai vagy.” Erre átkozódni és esküdözni kezdett: „Nem ismerem azt az embert, akiről beszéltek!” A kakas másodszor is megszólalt. Péternek eszébe jutottak Jézus szavai: „Mielőtt a kakas másodszor megszólal, háromszor tagadsz meg.” És könnyekre fakadt. (Mk 14,66-14,71)

Jeruzsálemről beszélve Jézus egy tyúkanyóhoz hasonlítja magát:

Jeruzsálem, Jeruzsálem, megölöd a prófétákat és megkövezed, akik hozzád küldettek! Hányszor akartam egybegyűjteni fiaidat, ahogy a tyúk szárnya alá gyűjti csibéit, de nem akartátok. 38Íme, elhagyatott lesz házatok. (Mt 23,37-23,38)

Kr.u. 590 körül I. Gergely pápa kijelentette, hogy a kakas „a kereszténység legmegfelelőbb jelképe”. A 9. században I. Miklós pápa még azt is elrendelte, hogy minden templom tetejére helyezzenek egy kakast. Mint a visszatérő reggeli fény szimbólumaként szerepelt a kakas Krisztus feltámadására utalva, egyúttal az ítéletre való visszatérést jelképezve.

A ma Izraelben található, egykor Eleutheropolisz néven ismert történelmi városban található egy keresztény „kakassír”: két, pirosra festett szakrális kakasábrázolás látható a homlokív felett megjelenő két oldalán. Hasonlóan ehhez szarkofágok sokaságán jelenik meg a kakas vagy a szent kakasviadal, a feltámadásra, az örök életre való utalásként.

Hasonló ábrázolások találhatók például a Vivian Bibliában, csakúgy, mint a kakasviadalok fővárosának tekintett Saulieu bazilikájában és Autun katedrálisában.

Hippói Szent Ágoston, aki a keresztény filozófia és dogmatika alapjait fektette le, és a tevékenysége meghatározta a nyugati gondolkodást, a kakast „egy láthatatlan valóság látható jele”-ként írta le: „ezen ész nélkül élő állatok minden mozdulata mentes volt a gyalázattól, mivel egy felsőbb erő irányított mindent, amit tettek”.

Forrás:

• A kakas szimbólumának évezredei
• Cultural references to chickens