
Tyúk, eső, tollak
Beszéltünk már róla, hogy a Hint horoz tyúkok tolla eléggé lesimul a testükre, így esetleg kisebbnek tűnnek, mint egy pufi parlagi tyúk, de ez csak azért van, mert az ő tollruhájuk slankít. Viszont most, hogy ilyen szép esős idő van, szót lehet ejteni újra erről, hiszen, mint az alábbi rossz minőségű (bocsi!) képen is látható, a szürke (hivatalos megnevezéssel kék) Jersey tollazata jóval ázottabb, mint a mellette lévő Shamóé, melynek tollazata a hintekhez hasonlóan (sőt, még jobban!) lesimul a testére.
A tyúkok bőre a bőrizmok segítségével aktívan elmozdíthatóak. Ezekkel a mozgásokkal rázza és borzolja fel a tyúk a tollazatát. A különböző fajta tollak a tyúk bőrében sorokban helyezkednek el. Így elhatárolható tollmezők keletkeznek, amelyek izmok révén egymással összeköttetésben állnak és együtt mozgathatók. Ezt láthatjuk gyakran, amikor tollászkodnak a tyúkok.
Ilyenkor nem csupán tisztálkodnak, de „impregnálót” is használnak, vagyis a faggyúmirigy váladékával kenegetik a tollazatukat, így az még inkább vízállóvá válik. K-nak van néhány tyúkja, melyeknek dupla faggyúmirigye van, nem igazán tudni miért, de érdekes… 🙂
Szintén fontos még megjegyezni a Hintek és a Shamók testtartását, mely közel függőleges, szemben pl. a Jersey viszonylag vízszintes testtartásával (ez a fő képen látszódik jobban, a fehér tyúkkal összehasonlítva). Ez szintén hozzájárul ahhoz, hogy a vízcseppek leperegjenek a testükről.
Tehát 3 tényező is szerepet játszik abban, hogy kevésbé ázzanak a tyúkok: a tollazat milyensége, a faggyútermelés és a testtartás. Persze, az is sokat segít, ha valamelyik a tyúkeszét használja, s bemegy mondjuk a szín alá. 🙂