A mai hamburgi tyúk elődjének legrégibb illusztrációját 1740-ből ismerjük. Az ango Albintól származik, és egy szinte teljesen fehér tyúkot ábrázol, melynek nyakán fekete tollszárcsíkok, mellén fekete, kerek foltok látható, combjai feketék, sarlótollai fekete-fehérek. A kép alatti „Hamburghs” elnevezés azt mutatja, hogy a fajtát akkoriban hamburgi eredetüknek megfelelően így hívták. A mai hamburgi tyúkok tényleges ősei azonban a német pöttyös és sávozott tyúkokra vezethetők vissza, melyek paduai géneket hordoznak és melyeket angol, ún. Mooney-tyúkokkal párosítottak. Az utódokon mindkét mintázat megjelent, ezért megkülönböztetnek pncilleds (foltos) és spangleds (pöttyös) hamburgiakat.

A karcsú, elegáns állatokat ezután Németországban is megkedvelték, és „selyemnadrágos tyúkok”-nak hívták őket. A hamburgiak alakjukat a szumátra-tyúkoktól kapták; mintázatukhoz a sirálytyúkok, a vesztfáliai és a campiner járult hozzá. A dús tollazat és a tollak pompás csillogása a szumátragénekre vezethető vissza, a nemes fejpontok viszont a spanyol tyúkkal és a minorkával történt keresztezésre. Bár az „őshamburgiak” tényleg Angliában alakultak ki, döntő kiinduló állatok jöttek Németországból, ahol a fajtát később lényegesen tökéletesítették. Mindenesetre holland tenyésztők is részt vettek ennek a nemes fajtának a kialakításában, és a foltos hamburgiakat még ma is hland tyúknak hívják. Németország így kerülő úton egy igen nemes fajtához jutott.

Néhány további érdekesség

• A hamburgiak egyik kedvelt tulajdonsága maga a szépség, de emellett relatíve sok tojást is tojnak. Szóval, aki szereti a tojást, annak jó, aki viszont kispipiket is szeretne, kevésbé, ugyanis nem nagyon szeretnek kotlani. Nálunk is hint tojók költötték ki, mondjuk nem is volt hamburgi tojónk…
• Gazdasági céllal tenyésztették ki, a minimum 120 db évenkénti tojásszám igen jónak számított akkoriban. A akkori magyar parlagi tyúk kb 60 db tojást tojt, igaz kettős hasznú volt (hús és tojás), az Erdélyi kopasznyakú (bosnya, bosnyák tyúk, török tyúk) kb. 100-at.
• Erős a szervezetük, jó génállománnyal rendelkeznek.
• A hamburgi fajtahibridnél is rendkívül jó tojáshozamra számíthatunk, a hint x hamburgi fácánszerű, a hamburgi tollszíne, mintázata recesszív, megjelenése fácánra emlékeztet, meredek állás, hosszabb szárny-, faroktollak. A tollak formája domináns, a hibrid kakasoknál kerek végű faroktollak figyelhetők meg.

• Gyakran belekötnek a többi tyúkba.
• Imádnak repülni, és nagyon szép is, ahogy repülnek, s a kakasok sarlótollaik lebegnek.
• Éberek, ezért nagyon jól tudnak vigyázni magukra. Emellett a kakas gyakran borzolja fel tollazatát, csapkod a szárnyaival, hogy nagyobbnak, fenyegetőbbnek tűnjön.
• A kakas súlya 2-2,5 kg, a tojóé 1,5-2 kg.
• Sajnos Magyarországon kevesen foglalkoznak a fajtával, talán ezért kisebb termetűek, lehetséges, hogy a törpe változatot beolvasztották. Ezek találgatások, de az tény hogy itthon nem találni egy kilósnál nagyobb tojót, és a kakasok sem érik el a két kilót.
• Sok éven át tojnak. A tojók 120-225 tojást raknak évente, a tenyésztojás minimális tömege 48-50 g. A tojáshéj színe fehér.

Forrás: Horst Schmidt: Dísztyúkok