Tojásfog És Két Anya – Avagy Hogy Lesznek A Kiscsibék? (2. Rész)
Az 1. részt itt olvashatjátok…
Tegyük fel, hogy minden rendben, közeleg a kelés napja…
Amikor közeledik a kelési idő, akkor a kotlós már hallja csiporogni a csibéket, akkor már beszélget velük, így mikor kikelnek, már ismerik az anyjuk hangját.
Van egy ún. tojásfoguk, ami egy kampószerű képződmény a csőr végén, ezzel törik fel a tojást. Ekkorra a tojás héjának már megváltozik az állaga, sokkal vékonyabb lesz. (Később ez a kampó leesik a csőrről…)
Átlag a 21. napon történik mindez, de sok tényező, például a külső hőmérséklet is befolyásolhatja. Gyakran már 20 napra is elkezdenek kelni, de előfordult olyan is, hogy a 24. nap kelt ki az utolsó. Általában addig ül a kotlós a tojásokon, amíg az összes ki nem kel. Ezért ellenőrizni szoktuk, s ha valamelyikről észrevesszük, hogy pl. bezápult, akkor kivesszük a fészekből, hogy feleslegesen már ne üljön ott a kotlós.
Amíg az első csibék kikelését követően az anyjuk még ül a tojásokon, a kiscsibék türelmesen várakoznak. Kelés után a csibéknek 48 órára elegendő tartalék tápanyag van a szikzacskójukban, tehát nem kell enniük és inniuk. De aztán a leghamarabban kikeltek türelmetlenkedni kezdenek, kijönnek az anyjuk alól, olykor a fészekből is. Ilyenkor már az anyjuk ideges, és jellemzően inkább a kikelt csibéihez megy, és ott hagyja a ki nem kelt tojásokat.
Ezért volt olyan, hogy ahogy keltek ki a kiscsibék, szedtem ki őket, s áttettem egy pótanyához, akiről tudtam, hogy elfogadja az idegen csibéket, s annak a kotlósnak volt egyszerre 30 kiscsibéje, a bénázónak meg maradt 2. De a kotlós nem nagyon tud számolni, úgyhogy kettő is elég neki. Gazdkiként is egyszerűbb kezelni a sokat egyben, mint mondjuk tízes csoportokban, mert ott van az anyjuk, aki erősen védelmezi a kiscsibéket, s megy a balhé.
Említetted korábban, hogy egyszer próbaképp kacsával keltettél csibéket…
Nagyon szépen kikeltette, de nem nagyon értették egymás nyelvét. Elbeszéltek egymás mellett. Ami feltűnő volt, hogy először egyáltalán nem kapirgáltak. Pedig úgy tanultam, hogy ez ösztönös, itt egyértelmű volt, hogy ez inkább egy tanult dolog, amit egész korán az anyjuktól lesnek el, hogy kapirgál, s egy jellemző hanggal odahívja őket, ha talál valami finomat. A kacsa ilyet nem csinál.
Amikor etetem a kiscsibéket, a kotlós hagyja őket, ő nem is nagyon eszik. Inkább csak aprítja a kicsiknek, illetve eteti őket, a kacsa ellenben zabál olyankor. És a libákkal is úgy jártam, hogy hiába csináltam a kislibáknak finomabbnál finomabb keveréket, szinte mindet a nagy liba ette meg, nem annyira gondoskodó, mint egy kotlós. Persze, ők is erősen védik a kicsiket, de nem etetik őket. A kotlós ikonikus, a tyúkanyó innen ered, hogy annyira őrzi a csibéket, gondoskodik róluk, mint egy jóságos anyó.
Hiedelmek
- A gazdasszonyok Bálint napján ültették a kotlóstyúkokat: fészket készítettek, tojásokat raktak alá, hogy azokat kiköltse, de csakis páratlan számú tojás kerülhetett a kotlós alá, mert így szerencsés a fészekalj.
- Ha azt akarták, hogy sok kakas legyen, akkor a háziasszony a tojást kalapban, ha pedig sok jércét, akkor a kötényében vitte a kotló alá.
A tyúk embriófejlődése a tojásban
A tyúk embriófejlődése a tojó petevezetékében kezdődik, s a kotlós alatt tojásként folytatódik. Ez utóbbi esetében (nagy vonalakban) így fejlődik az embrió:
- 1. nap Primitív csík (PS) és a fejredő
- 2. nap Formálódik a fej- és szívstruktúra
- 3. nap Szívverések, a fej jobbra fordul
- 4. nap Bal oldalra fordul, szárny- és lábkezdemények, szempitmentáció
- 5. nap Első három lábujj, fejlődik a könyök és a térd, első aktív törzsmozgás
- 7. nap Feltűnik a tojásfog és a taréj, látható szárnyak és lábujjak, lábmozgások
- 10. nap Tolltüszők, teljesen elválnak a lábujjak, amnion izmok mozgatják az embriót
- 11. nap Felismerhető szarupikkelyek a lábon, első tollak
- 13. nap Fej a sziktömlőben
- 15. nap Folyamatosan növekszik, aktivitása csökken, testét toll fedi
- 16-18. nap Fej a jobb szárny alatt, csőr a légzsák felé, legmagasabb szintű oxigénfelvétel
- 19-20. nap Aktiválódik a tüdő, a sziktömlő a hasüregbe kerül, fiziológiás szervrendszerek (pl. kelési izom, hőszabályozási és emésztő rendszer) érése
Felhasznált irodalom:
