A madarak tollal borított bőre vékony, az irharéteg gyengén fejlett. Ezzel szemben a csőr, a lábak, továbbá egyes fajokon a nyak és a fej tollal nem borított bőre tetemesen megvastagodott, sőt kettőzeteket is képez. E bőrfüggelékek faj, fajta, nem és kor szerint a legváltosabb képet mutatják. Ilyen a tyúkfélék taraja, toroklebenyei, a pulykák homlokszarva stb. A közelmúltban (1927 – a szerk.) őcsi HORVÁTH LÁSZLÓ a m. kir. állatorvosi főiskola anatómiai intézetében a tyúkfélék taraját és toroklebenyeit, továbbá a pulykák homlokszarvát és szemölcsszerű függelékekkel ellátott csupasz nyakbőrét vizsgálta.

A házityúkon, Gallus domesticus, a koponya tetején levő tollatlan bőrkettőzet, a taraj fajták szerint nagyon változatos formát tüntet fel, ilyenek az egyszerű taraj (felső szélén mély bevágásokkal), az agancstaraj (alapján összenőtt két fűrészelt szélű lebennyel), a borsótaraj (három, alapján összenőtt lebennyel), a rózsataraj (több összenőtt lebennyel), a szarvtaraj (kúpalakú, alapján összenőtt két lebennyel), a levéltaraj (lapos, széles, levélalakú).

A tiszta vérben tenyésztett fajták a taraj alakját átörökítik, keresztezéseknél az esetek egy részénél az átörökítés a Mendel-féle hasítási szabály alapján történik, az esetek másik részében teljesen egyéni jellegű.

Északon tenyésztett tyúkfajták kisebb tarajúak.

A taraj a homlok- és falcsontok csonthártyájával függ össze.

A tyúk toroklebenyei a csőr alsó kávályától a torokjáratban a külső hallójáratig terjednek, egy, a bőréig haladó mély behúzódás elülső nagyobb és hátulsó kisebb (ún. füllebenyre) osztja. Felületük szemölcsszerű kiemelkedésektől egyenetlen, nagytarajú fajtákon, továbbá öregebb kakasokon a toroklebeny felülről lefelé haladó, könnyen elsimítható ráncokat mutat.

A taraj- és a toroklebenyek átmetszése és elvéreztetése után a metszéslapra üvegszerű, víztiszta nedv szivárog, a taraj közepe táján sárgás, szivacsos szerkezetű.

Értékesek még a szerzőnek a taraj fejlődésére vonatkozó embryologiai vizsgálatai, melyek szerint a keltés 12. napján már megjelennek, illetőleg elkülönülnek a taraj rétegei. Dr. Z. A.

Forrás: Természettudományi Közlöny 1928 (60. évfolyam, 169-172. pótfüzet)